A Budapesti Longitudinális Kutatás (Budapest Longitudinal Study – BLS) célja a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a droghasználat, illetve különböző viselkedési addikciók (pl. problémás videó-, illetve szerencsejáték vagy közösségi média használat, munkafüggőség, kényszeres vásárlás) kialakulásával, változásával, fennmaradásával vagy megszűnésével kapcsolatos folyamatok vizsgálata.
Bár ezekről a jelenségekről egyre többet tudunk, mégis kevés információnk van a problémák kialakulásának okairól, lefolyásáról, mivel a kutatások legtöbb esetben már a probléma megjelenését követően készülnek. A BLS kutatás erre a hiányosságra reflektál. Arra vállalkozik, hogy a függőség kockázatát hordozó magatartások kialakulása szempontjából érzékeny fejlődési periódusban lévő két korosztályban – a serdülők és fiatal felnőttek körében – 5 éven keresztül nyomon követi a változásokat.
A felmérések során az egyes viselkedéseket, ezek esetleges problémás, addiktív voltát, valamint a hátterükben feltételezhető különböző pszicho-szociális jellemzőket vizsgáljuk. A vizsgálat ilyen módon választ adhat arra a kérdésre, hogy milyen tényezők befolyásolják, hogy az egyes viselkedések kinél válnak problémássá, addiktívvá, miközben mások esetében nem alakulnak ki ezek a problémák. Segít abban, hogy megértsük a függőség kockázatát hordozó magatartásokat, feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek az addikciók szempontjából kockázatot vagy védelmet jelentenek.
Az elmúlt évtizedekben megnövekedett kutatási érdeklődés ellenére nagyon kevés longitudinális kutatás készült a serdülőkori, illetve fiatal felnőttkori viselkedési zavarok, addiktív viselkedések, s különösen a viselkedési addikciók területén. Ez nem csupán azért jelent problémát, mert a keresztmetszeti vizsgálatok nem adnak lehetőséget az oki kapcsolatok elemzésére, hanem azért is, mert így nagyon keveset tudunk ezeknek a jelenségek a lefolyásáról, a problémák kialakulási folyamatának mechanizmusairól, illetve azon tényezőkről, amelyek meghatározóak lehetnek a tekintetben, hogy az adott viselkedés problémás, addiktív jelleget ölt-e vagy sem.
A Budapesti Longitudinális Kutatás (BLS) két olyan, reprezentatív mintából kiinduló kutatást foglal magába, amelyek lehetőséget teremtenek a fenti kérdések elemzésére, egyrészt serdülők, másrészt pedig fiatal felnőttek vonatkozásában. A serdülők esetében a kutatásba való belépés időpontja az 5. osztály megkezdése (10-11 éves korosztály), míg a fiatal felnőtt populáció esetében 18-34 évesekkel kezdjük meg a felmérést. Azért ezt a két populációt választottuk, mert mindkét populáció érzékeny, átmeneti élethelyzetben, s a függőség kockázatát hordozó magatartások kialakulása szempontjából nagy kitettséget jelentő időszakban van, s így az évenkénti adatfelvétel lehetővé teszi az egyes viselkedésekben megmutatkozó változások, és a változásokért felelős mechanizmusok feltárását.
A kutatás alapkérdése, hogy az átmeneti, jelentős fejlődési és egzisztenciális változásokkal járó időszakokban hogyan alakul a pszichoaktív-szer használat (dohányzás, alkohol, egyéb szerek), illetve az különböző, a viselkedési addikció kockázatát hordozó jelenségek (pl. videójáték használat, szerencsejáték stb.) lefolyása. Ehhez kapcsolódóan választ keresünk arra, hogy milyen tényezők befolyásolják azt, hogy a szerhasználat, illetve olyan alapvető viselkedések, mint a játék, a szexualitás, a testedzés, vagy a munka esetében megjelenik-e ezek problémás, addiktív mintázata. Központi fontosságú a probléma súlyossága mellett az adott zavar tartós vagy átmeneti jellegének vizsgálata is. A kutatás longitudinális elrendezése lehetőséget ad arra, hogy megértsük ezeket a jelenségeket, s addiktívvá válásuk okait.
A BLS vizsgálat meghatározó jelentőségű a pszichoaktív-szer használat és az egyéb addiktív zavarok természetének és oki magyarázatának feltárásában. Hasonló vizsgálat nemzetközi viszonylatban sem készült, még a többet vizsgált pszichoaktív szerek esetében is alig áll rendelkezésre longitudinális adat. A kutatás alapvetően járulhat hozzá az addikciós jelenségek kialakulási mechanizmusainak, lefolyásának megismeréséhez, s ezáltal a prevenciós és terápiás programok tudományos megalapozásához.