Valóban sokféle kutatás létezik. Azt, hogy egy kutatás mire jó, két dolog dönti el. Egyrészt, hogy fontos-e az a téma, amit kutat, másrészt, hogy jó-e a kutatás, hogy mennyire megalapozott, hogy használható eredményeket várhatunk-e tőle. A Budapesti Longitudinális Kutatás (Budapest Longitudinal Survey – BLS) célja a különböző addikciós magatartások (dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, illetve különböző viselkedési addikciók, pl. a videójáték-használat, szerencsejáték, közösségi média használata, munkafüggőség, stb.) vizsgálata. Az addikciós zavarokat a legsúlyosabb népegészségügyi problémák között tartjuk számon, s nagyon sok a megválaszolatlan kérdés a területen. Tehát a kutatás téma egyértelműen fontos. A másik kérdés, hogy mennyire jó a kutatás, mennyire várhatunk tőle használható eredményeket? E tekintetben azt mondhatjuk, hogy a BLS kutatás minden elemében tudományosan megalapozott, , nagyszabású és a legújabb világtrendekbe illeszkedő felmérés. Az eredmények sokat segíthetnek az addikciókkal kapcsolatos ismereteink elmélyítésében és a megelőzés és a terápia gyakorlatát.
A serdülőkori, illetve fiatal felnőttkori viselkedési zavarok, addiktív viselkedések területén nemzetközi viszonylatban is kevés un. longitudinális kutatás készült, a magyar fiatalok körében pedig még soha nem történt ehhez hasonló, az addikciós jelenségeket folyamatában vizsgáló kutatás. Ez azért fontos, mert csak a longitudinális kutatási elrendezés ad lehetőséget arra, hogy többet tudjunk met a problémák kialakulásának okairól, lefolyásáról.
A longitudinális, magyarul hosszmetszeti, vagy követéses vizsgálatot jelent. Az ilyen kutatások során bizonyos időszakon keresztül, több időpontban gyűjtünk adatokat ugyanarról a jelenségről. A BLS kutatásban ez azt jelenti, hogy a résztvevőket nem csak egyszer kérdezzük meg, hanem 5 éven keresztül évente vizsgáljuk a bekövetkezett változásokat.
Többet tudunk róluk, mint régen, ez igaz. De nem eleget. A világ változásával,fejlődésével (pl. az internet és a számítástechnikai eszközök elterjedésével) is újabb és újabb, az addikció kockázatát hordozó viselkedések jelennek meg mindennapjainkban (pl. videójáték- vagy közösségi média használat), . A témában készült eddigi kutatások is gyakran csak egyszer, már a probléma megjelenése utáni állapotokat vizsgálták. A mi kutatásunk törekszik már a problémák megjelenése előtt, közben és esetenként a probléma megszűnése után is megvizsgálni a jelenségeket, így lehetőség nyílik arra, hogy megtaláljuk azokat a rizikótényezőket, vagy védőfaktorokat, amelyek növelik vagy csökkentik a problémás viselkedések megjelenésének esélyeit. Szóval nagyon is szükség van arra, hogy még többet tudjunk erről. 😊
Valóban, a legtöbb általunk vizsgált viselkedésnek van egészséges mértéke, vagy esetenként elengedhetetlen része az életnek. Mi azt is kutatjuk, hogy hol kezdődik a függőség, hol van még csak problémás, vagy probléma mentes használat, illetve ezek mennyire tartósak vagy átmeneti jellegűek. Ezek is olyan kérdések, amelyekre csak ilyen követéses vizsgálatokkal találhatjuk meg a válaszokat, mint ez a kutatás.
Két korosztályt vizsgálunk, a most 5. osztályos serdülőket és a most 18-34 éves fiatal felnőtteket, ők vesznek részt öt éven keresztül a vizsgálatban.
Nem. A rendelkezésre álló kutatási adatok azt mutatják, hogy már ebben a korosztályban is megjelennek bizonyos addikciós kockázatot hordozó magatartások (pl. videójátékok, közösségi média, mobiltelefon használat, dohányzás, alkohol kipróbálása), s a következő években várhatóan további kockázati magatartások jelentkeznek a serdülők körében. Ahhoz, hogya lehetséges problémák kialakulása előtti állapotról is információkat kapjunk, a kutatatást ilyen fiatalok között szükséges kezdeni.
Lehet, hogy ezekről a kérdésekről néha kellemetlen beszélni valakivel szemtől-szembe, de a mi kutatásunkban az anonimitásukat megtartva válaszolhatnak a résztvevők olyan formában, hogy azt senki nem fogja tudni, hogy ő konkrétan mit válaszolt. A visszajelzések alapján a diákok kifejezetten érdekesnek találják a kutatás kérdőívét, szívesen gondolkodnak el a vizsgált kérdéseken, nem számoltak be kényelmetlenségről a kutatással kapcsolatban.
Munkatársaink a legszigorúbb európai uniós és magyar adatvédelmi szabályokat alkalmazva, azok szellemében és betűi szerint végeznek nemcsak minden adatfelvételt, de az adatfeldolgozást és azok későbbi publikálását is. A kutatás során nyert személyes adatokat csak és kizárólag kapcsolattartási céllal használjuk, harmadik félnek nem adjuk át, azokba csak a kutatásban résztvevő, vagy velük kapcsolatban álló, azon személyek nyerhetnek betekintést, akikre az adatok vonatkoznak. Minden érintettet pontosan tájékoztatunk, hogy milyen adatát mire fogjuk használni. Minden személyes adatot jelszóval védett, az internethez nem csatlakoztatott számítógépen tárolunk.
A résztvevők válaszait - az előírásoknak megfelelően – teljes mértékben külön kezeljük azoktól a személyes adatoktól, amelyek segítségével évről-évre megtaláljuk őket. A megkérdezettek válaszait tartalmazó kérdőíveken, és a későbbi adatbázisban személyes, a válaszolók beazonosításra lehetőséget adó információk nem szerepelnek. Az egymást követő adatfelvételek adatait egy speciális kód segítségével kötjük össze, amelyet a résztvevők maguk állítanak össze egy meghatározott, az Adatvédelmi Biztos által jóváhagyott algoritmus szerint. A kód nem visszafejthető, nem tartalmaz semmilyen olyan információt, ami alapján azonosítani tudnánk a kutatásban résztvevő személyeket.
Adatfelvételre évente egy-egy alkalommal kerül sor. A kérdőívek összeállítása során mindig törekszünk arra, hogy a válaszadás ne terhelje meg a megkérdezetteket, hogy a kérdőívek érdekes kérdéseket tartalmazzanak, és ne legyenek túl hosszúak. A kérdőívek tartalmát, és hosszát elővizsgálatok segítségével „lőjük be”. A most induló serdülő kutatás kérdőíve egy tanítási óra alatt kitölthető. Legfeljebb a kutatóknak lesz dolga sok vele. 😊
Minden, a kutatással kapcsolatos kérdésre szívesen válaszolunk. Ide várjuk a véleményeket, kérdéseket: bls@ppk.elte.hu. Akkor kezdhetjük? 😊