Mit kutatunk és miért? Sokféle viselkedési függőség létezik, s ahogy változik a világ, számuk növekszik. Mindannyian ismerünk egyet, de akár többet is közülük. Egy mindenképpen közös bennük: nem eléggé ismerjük a jellemzőiket. Többet kell tudnunk róluk, hogy először is helyesen értelmezni tudjuk, aztán ha szükséges, a leghatékonyabb módon kezeljük őket. Ez vezethet el a jobb megelőzéshez is. Nemcsak a tudománynak, hanem a társadalomnak is többet és jobban kell tudnia ezen problémák okairól, hogy megfelelően viszonyulhasson ezekhez a jelenségekhez.
Miről szól ez a kutatás? A függőségek természetét kutatjuk.
Milyeneket? Közösségi média-függőség? Alkoholfüggőség? Például. De sokféle függőség létezik. Ilyen például a drogfogyasztás, a videójáték-függőség, a kényszeres vásárlás, a munkafüggőség, de akár a testedzést is túlzásba lehet vinni. S akkor olyan „klasszikus” addikciókról, mint például a dohányzás – még nem is beszéltünk.
Milyen kérdésekre keresnek válaszokat a kutatásban? Azt keressük, hogy pontosan miként alakulnak ki ezek a folyamatok, hogyan maradnak fent, illetve milyen módon szűnnek meg, ha megszűnnek. Azt is szeretnénk megtudni, hogy milyen tényezők befolyásolják, hogy az egyes viselkedések kinél válnak problémássá, addiktívvá, miközben mások esetében nem alakulnak ki ezek a problémák. Rendkívül fontos, hogy megértsük a potenciális függőségi jelenségek alakulását a nagy kockázatú életszakaszokban, feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek kockázatot, s azokat, amelyek védelmet jelentenek az addiktív folyamatok tekintetében. De arra is kíváncsiak vagyunk, hogy hol kezdődik maga a függőség.
Miért? Az nem egyértelmű? Azoknál a jelenségeknél, amelyek hivatalos betegségek, ott létezik formális diagnózis, de a probléma súlyosságának mérése ott is kérdéses. Más jelenségeknél azonban még tisztázatlan, hogy önálló betegségnek tekintsük-e ezeket, s ha igen, akkor hol húzzuk meg a határt az elfogadható és a problémás viselkedés között. Érdemes tehát kutatni, hogy hol vannak a pontos határok. A használati zavarban vagy függőségben milyen tényezőknek van a legnagyobb szerepe? Hogyan alakulnak ki a függőségek, mi a külső-belső mechanizmusuk, milyen a kiteljesedésük? Mi befolyásolja ezeket?
Nem kutatják már mások is régóta ezeket a kérdéseket? Mindeddig világviszonylatban is nagyon kevés longitudinális kutatás készült a viselkedési addikciók területén, s Magyarországon egyáltalán nem volt még ilyen kutatatás.
Mit jelent az, hogy longitudinális kutatás? A longitudinális vizsgálat magyarul hosszmetszeti, vagy követéses vizsgálatot jelent. Az ilyen kutatások során bizonyos időszakon keresztül, több időpontban gyűjtünk adatokat ugyanarról a jelenségről és ugyanazoktól a személyektől. A mi kutatásunkban ez azt jelenti, hogy ugyanazon embereket 5 éven keresztül vizsgáljuk, évente újra és újra elvégezve a méréseket követjük a bekövetkezett változásokat. Ez azért fontos, mert csak a longitudinális kutatási elrendezés ad lehetőséget arra, hogy többet tudjunk meg a problémák kialakulásának okairól, lefolyásáról.
Kiket érint ez a kutatás? Két korosztályt érintenek a felméréseink: egyrészt a most ötödik osztályos serdülőket, másfelől a ma 18-34 éves fiatal felnőtteket. Azért ezt a két korosztályt választottuk a kutatás kiinduló korosztályainak, mert mindkettő érzékeny, átmeneti élethelyzetben, s a függőség kockázatát hordozó magatartások kialakulása szempontjából nagy kitettséget jelentő időszakban van, s így az évenkénti adatfelvételek lehetővé teszik az egyes viselkedésekben megmutatkozó változások, és a változásokért felelős mechanizmusok feltárását.
Végeredményben mire lesz jó ez a kutatás? Többet és jobban fogunk tudni a függőségekről: ez pedig nem öncél. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az addikciók megelőzése, kezelése megalapozottabb, ezáltal jobb, eredményesebb legyen. Ezzel is javíthatjuk a gyerekek, fiatal felnőttek és általában a lakosság életesélyeit a jövőben. És emellett az is fontos, hogy a társadalom is többet tudjon ezekről a problémákról, hogy a hétköznapokban megfelelően viszonyulhasson ezekhez a jelenségekhez.
Mit várnak a résztvevőktől? Nagyon köszönjük mindenkinek, aki partnerünk lesz ebben a nagyszabású tudományos munkában. Ehhez kérünk most támogatást, amely esetükben a bizalom és a részvétel a kutatásban.
